1. Valószínűleg Alan Moore, ez az angliai Northamptonban székelő rendkívüli úriember a modern (képregény)irodalom fenegyereke. Bozontos szakállával, gesztenye nagyságú gyűrűivel inkább néz ki mágusnak, mint literátornak. Talán nem is állunk olyan messze a valóságtól, valóban foglalkozik mágiával, lehet az ördöggel is kötött szerződést. Végeredményben mindegy, honnan szerezte tehetségét, ördögtől, avagy Istentől-e, lényeg, az, hogy Moore szinte egy személyben felelős a képregény nagykorúsításáért, és irodalmi szintre emeléséért. Ha Alan Moore, akkor Watchmen, ugye, ami a különböző "Minden idők legjobb képregényei" listák élén szokott tanyázni, örökre bebetonozva a dobogóra, de ott is inkább az első helyen (ha olyan listát látunk, ahol a Watchmen nincs az élmezőnyben, az bizony nem nevezhető hitelesnek). A Watchmenről elmondtak minden jót már, én épp ezért kihagyom a méltatását, aki elolvasta, az tudja, hogy mennyire fasza, aki nem, azt meg úgysem érdekli.
   Na de! Nem csak a Watchmen szárad Moore lelkén, voltak neki még hasonlóan nagy kaliberű dolgai, a V For Vendetta, Swamp Thing, From Hell, vagy a Lost Girls amelyekről csak annyit (ha ismeretlenül hangoznának ezek a címek), hogy ezek nélkül a képregények még mindig arról szólnának, hogy Pókemberék megmentik Amerikát. Alan Moore stílusa, szemlélete a hősök deheroizálásáról szól, illetve ezeknek a valóságban való elhelyezéséről, emberi, egyéni tulajdonságokkal való felruházásáról, átértelmezéséről, a "mi lenne ha..." alaphang felvetéséről.

"Remember, remember, the fifth of November. The Gunpowder treason and Plot. I know no reason why the Gunpowder treason be forgot."

Vészjósló a V For Vendetta, borongós, sőt, kimondottan az orwelli antiutópiát értelmezi újra, és aktualizálja. A fasizmusba süllyedt Anglia a helyszín, időben pedig a távoli 1997. Ennek előzménye egy atomháború volt, amely fél Európát (és egész Afrikát) a tenger fenekére süllyesztette, Angliában a háború után egy fasiszta párt szerezte meg az egyeduralmat, és a gépezet elsöpört minden liberális eszmét. A másságot (Homoszexuálisokat, színes bőrűeket, másképp gondolkodókat) koncentrációs táborban irtotta ki, a jelszó a "Strenght Through Purity, Purity Through Faith" volt.
Maga az állam az ideális fasiszta állam mintájaként az erőre, irányításra, félelemre épül. A polgárok folyamatos kontroll alatt állnak, a Szem figyeli őket (1984), a Fül mindent meghall, az Orr kiszimatolja a rezsim potenciális ellenségeit, akire pedig az Ujj lecsap. És minden lakásba eljut a Hang, Szájból, amely az agymosást hivatott szolgáltatni, míg mindenek felett a Vezér áll. Ebben a reménytelen helyzetben bukkan fel egy köpenyes terrorista, Guy Fawkes maszkban, november 5-én felrobbantja a Parlamentet, és a fasiszta állam megéli azt, ami eddig elképzelhetetlen volt: megsebezték.

""We've had a string of embezzlers, frauds, liars and lunatics making a string of catastrophic decisions. This is a plain fact.
But who elected them?"

V, a köpenyes főhős rendkívül jól kidolgozott karakter. A maszk, amit visel eltakarja identitását, mégis jelentéssel ruházza fel.
Guy Fawkes eredetileg egy 17. századi zsoldos volt, aki fel akarta robbantani a parlamentet királyostól, ám elfogták, és kínhalált halt. A brit köztudatban ez tradícióban él tovább, amikor is minden évben november 5-én örömtüzeket gyújtanak, és petárdáznak. Ez a megemlékezés elejében még a király megmenekülését ünnepelte, majd áttolódott a hangsúly Fawkesre, a szabadságharcosra, aki a kizsákmányoló rendszer ellen rántott kardot, a britek Rózsa Sándoraként.
V azonban nem pusztán egy bosszútól vezérelt terrorista, célja nem csupán az elnyomók, mint személyek elleni harc. Menedékében, vagy főhadiszállásán, az Árnyak Képtárában összegyűjti, és ezzel megmenti azokat a művészeti alkotásokat, amelyeket a hatalom betiltott: könyveket, festményeket, filmeket, vagy idegen országból származó zenéket. Ennek a jelentősége akkor válik érzékelhetővé, amikor egy V által megmentett lélek, a 16 éves Evey számára teljesen ismeretlennek hat Shakespeare, vagy Goethe irodalma, vagy a fekete zene.
Evey a második számú főhős, vele tudunk azonosulni,és vele próbáljuk meg megfejteni V indítékait. S ha már Evey szerepét mi kaptuk, V maszkja mögött ki lakozik? Hát persze, maga Alan Moore. Valójában ő az árnyak képtárának ura, és miközben azt hisszük, mi játszunk, valójában az egész zeneművet ő vezényli a háttérből.

"Just trust me Evey, and we can wipe it all away. All the pain, all the cruelty, all the bereavement. We can start again"

Voltaképpen mi is V - Alan Moore, azaz maga a könyv legfőbb üzenete? Miről szól? Mi van a sorok mögött? Mi bontakozik ki a képsorokból álló műben?
Ezen a ponton villan fel a Watchmennel szembeni fölény. Míg az személyes sorsokat ágyaz be a kor atomháborús paranoiájába, az egész társadalom felszínét érintve csupán, a V For Vendetta könyékig nyúl a bödönbe. Nemcsak, hogy betekintést nyújt a társadalom egy lehetséges jelenébe, hanem el is várja aktív közreműködésünket a boldog jövő kiépítésében.
A sorsunk a saját kezünkben van, senki sem irányíthat minket - sugallja Moore, és ha már nincs diktatúra mi következhet ebből? Például anarchia. A "Tedd-amit-akarsz-ország". Illetve, ha az emberek a szabadságnak csupán a destruktív jellegét teszik magukévá, akkor a káosz - a "Vedd-el-amit-akarsz-ország".
A sorsunk a saját kezünkben van. Egy Guy Fawkes maszkban igazságot osztó hős, illetve egy gesztenye nagyságú gyűrűkkel az ujján történeteket író mágus csupán annyit tehet, hogy egy új, tiszta abroszt terít az asztalra - hogy arra mit pakolunk, az már csak rajtunk múlik.

"Ideas are bulletproof"

Végezetül, David Lloyd, a rajzoló, a könyv előszavában egy rövid történetet ír le. Egy este beült egy bárba, ahol az emberek felszínesen fecsegtek mindenféléről. A TV-ben felszínesen fecsegő emberekről szóló szappanopera ment, majd kvíz, ahol a versenyzők felszínesen fecsegtek. A műsor után következett az esti híradó, ami gyorsan vége tért, mert a bár tulajdonosának felesége kikapcsolta a TV-t, csak hogy az emberek figyelmét ne terelje el a felszínes fecsegésről.
Ebben a könyvben nem sok felszínes fecsegés van, és azoknak íródott, akik - ha híradó megy a tévében - nem kapcsolják ki azt.